e l ő s z ó
Ennek a bejegyzésnek a megszületéséhez 2 kedves fiatal barátunk adta a motivációt, akik a koronavírus idején kezdtek el a gyermekvállaláson gondolkozni, és ahogy most mindenkinek, Nekik is újra kellett gondolniuk mire - mennyi pénzt tegyenek félre, a vírus okozta gazdasági válság kapcsán. Szóval Ők ketten megkérdeztek minket, hogy mégis mit gondolunk, mennyi pénzt tegyenek félre a gyermekük jöttére? Aki már megtalálta a számára kényelmes & helyes ösvényt, annak nem releváns ez a bejegyzés. Szeretném ha tudnátok, nem vitatkozni szeretnék arról, hogy más miért nem aludt együtt a gyerekkel, vagy miért volt létszükséglet bizonyos termékeket megvenni. Segíteni szeretnék spórolni azoknak a leendő szülőknek, akik hozzánk hasonlóan keveset szeretnének költeni & eközben szeretnék megőrizni gyermekük jöttének meghittségét.
- minden információ tájékoztató jellegű -
Nem klisé, láttam & látom a mai napig, hogy tölti gyermekeket az Őket körülvevő szeretet, illetve milyen romboló tud lenni a lelkileg vagy épp testileg bántó környezet számukra. Ezért fontosabb magunkat képezni & jó könyveket elolvasni a gyermek jöttére, nem feltétlen a bevásárló listát bújni.
Luna gyermekünkre 37.000 Forintot, rám 41.600 Forintot, a szülésre + terhességre és egyebekre pedig 297.800 Forintot költöttünk. Összesen tehát 376.400 Forintot költöttünk a fogantatástól kb. a gyermek első szülés utáni 4 hónapjáig (ez összesen 13 hónap). Bár szerintem ez lehetett volna kevesebb is. Felkészültünk arra, hogy a gyermekünk egy hideg téli napon, a szülinapom estéjén elinduljon és a leggyönyörűbb napfelkeltében otthon lássa meg a napvilágot. Lentebb elmesélem Nektek, hogy mikbe és miért fektettünk.
Előbb viszont kifejtem Nektek a gondolataimat arról, miért döntöttünk így, ahogy.
Minimalizmus. A fogalom, ami miatt egyszer sem jutott eszembe az, hogy a gyermekünk születése megterhelő plusz kiadásokkal fog járni. Tudtam, hogy megszületik és Ő csak lesz a maga tökéletességében. Vannak dolgok, amik annyira erőteljesen érzelmesek, annyira magával ragadó & egyedülálló események az életünkben, amikről szerintem elvonja a fókuszt a nagymértékű költekezés & túlfogyasztás, és az ezeken való szorongás.
Nem gondoltuk túl, csak a szeretetre koncentráltunk és arra, amit az a történés hoz majd magával. A szaporodás egy élettani folyamat, két ember vonzalmának gyümölcse. Nem világháború, amire atombunkert kell építeni, 3 havi étellel betárazni, tehát nagy pénzt invesztálni egy lehetséges katasztrófa elkerülésébe. Ő csak egy kisbaba, aki megszületik, az elején nagyon sokat fog aludni & cicizni, majd megismeritek egymást egy életen át. Nem szükséges úgy készülni a jöttére, mint egy világháborúra.
Én voltaképpen Luna születése után tudtam meg, hogy mit is jelent a babakelengye, mint fogalom (azt hittem valami pólya féle) azelőtt nem is láttam listát, nem is gondoltam, hogy nagyon készülni kell dolgokkal peluson & ruhán kívül.
Illetve Luna születésekor tudtuk meg azt is, hogy milyen nemű gyermeket hordtam a szívem alatt, mert meglepetésnek szántuk, ez pedig úgy szint segített a költekezés visszafogásában, hisz azt se tudtam fiunk vagy lányunk születik, így nem is indultam el egy adott “tematika” felé, hogy most kék autós vagy rózsaszín pillangós bodyt kapjon. Vegyesen kaptunk aranyos & szép ruhákat ismerősöktől, amik gender-semlegesek voltak. Ha mégis valaminek az elővásárlására adtam a fejem, akkor az volt a szempontom, hogy “csak olyan eszközre van szükségem, amely segít szeretetben nevelnem a gyermekem és nem távolít el egymástól minket”, ezek pedig teljesen ösztönszerűen szerintem minden nőben ott vannak, csak a barátnők, a régebbi generációk, a gyártók hatása az anyai lelkiismeretre, mind megzavarják az elmét, és akarva akaratlanul úgy érezzük, egy kisbabának rengeteg dologra van szüksége, ezért elég magasra tesszük az anyagi mércét.
A minimalizmust lehet lazán is csinálni, úgy, hogy csak simán megfontoltabban hozunk vásárlási döntéseket & megpróbálunk nem halmozni. Szóval nem muszáj ezt a legprofibban & legminimalistábban tolni mindenkinél, ez az elv csupán azért jó, ha ötvözve van a babakelengye témájával, mert segít kevesebbet költeni & segít a gyermeknek egyszerűbb & boldogabb gyermekkort teremteni. Támogatja Őket, hogy szabadon szárnyalhasson képzeletük & az idegrendszerüket sem terheli túl. Ezért is jó, ha apa & anya ésszel vásárol. És mert a gyereket még gondolatban sem könyveljük el anyagi tehernek.
Szerintem a gyermekvállalás nem pénz kérdése, minimalista elvekkel sokkal könnyebb átlátni azon, hogy ténylegesen mire van szüksége egy újdonsült családnak. Gondoljatok csak a természet lakóira, emberekre & állatokra egyaránt, az orángutánok esetére például. Az utód megszületik (az anya a szülés után elfogyasztja a méhlepényt), a gyermek pedig a következő 7 életévében szoptatva és ameddig csak szükség van rá, hordozva lesz. Mindeközben a baba orángutánok olyan 8 hónapos koruk körül elkezdenek ismerkedni a lédús gyümölcsökkel, szilárd formában. Nincsenek pürésítő gépek, cumisüveg & cumi, babaszoba & babaágy, csak a törzs az utódokkal, a természetben, vízzel & élelemmel ideális esetben. Ez így anyagilag az orángutánoknak eddig 0 forintra jön ki.
De nyilván ne rugaszkodjunk el ennyire, mi a helyzet a civilizációban élő kisbabák szükségleteivel? Higgyétek el, kevesebbre van szükségük, mint gondolnánk.
A baba legfőbb biológiai szükségletei (sorrend nélkül):- Levegő
- Mozgás
- Testközelség - testmeleg
- Hordozás
- Anya & Apa
- Anyatej - cicin tartózkodás
- Alvás
- Szeretet
- Tapasztalat
Ezek eddig szintén 0 forint kérdései, de természetesen vannak dolgok, amikre mi is költöttünk.
A következő képen Luna fiókja látható, amit a születése előtt rendeztem el. Minden egyes ruha örökölt, használtan vett mosható pelenkák, hordozó kendő, törölköző, borostyán nyaklánc stb.. Emlékszem, hogy a legelső dolog, amit megvettem Neki, az a mosható pelenka szett volt a várandósságom közepén. Repestem az örömtől :).
Lássuk tehát a mi listánkat, mennyit költöttünk a gyermekünk érkezésére (reklámok & a fogyasztók megtévesztése nélkül):
- Jean Liedloff - Az elveszett boldogság nyomában című könyv (az egyetlen könyv, amire szükséged lehet “gyermeknevelés” témában, ami segít visszatalálni valami olyanhoz, amit az emberiség nagy része már elfelejtett.) &
Ina May Gaskin - Útmutató a szüléshez című könyve (avagy ismerd meg tested lenyűgöző képességét a természetes & örömteli szülésről) az egyik 2.800 Ft volt, a másikat kölcsön kértem. - Terhességi vizsgálatok: Ultrahang vizsgálatok + vérvétel (4 kötelező UH & 3 kötelező vérvétel, mindegyik esetében magán rendelésre mentem, ennyit megért, hogy kismamaként nyugalomban lehessek. A terhesség nem betegség, ha csak nem volt indokolt, igyekeztem kerülni a kórházakat a fertőzések kockázata miatt. CTG-ket a bábáim végezték, ami az otthonszülés szolgáltatás része.) ~ 60.000 Ft.
- Szülés (otthonszülés, magán vagy kórházi, érdemes rá félretenni és belefektetni, ez az első fontos állomás! Mi az otthonszülést választottuk, ami a legjobb döntés volt számunkra. A szülés kimenetele az egyik legfontosabb dolog, amire készülhetsz gyermeked érkeztére amellett, hogy képzed magad az először említett könyvből.) 180.000 Ft + 5.000 Ft szülési pakk (amit a bábáink biztosítottak). (Szülésfelkészítésen is voltam náluk, ami ingyenes volt.)
- Rugalmas hordozókendő (megváltás lesz Neked, imáidba foglalod majd a feltalálója nevét.) a rugalmas hurcit örököltem és imádtuk, sőt még én is tovább adtam, illetve a következő gyermekünknél is fogjuk használni.
- Mosható pelenkák újszülött méretben (jó a baba popsijának, mert nem csípi ki, jó a pénztárcánknak, illetve jó a bolygónknak, ódákat tudnék a témáról zengeni, Lunával az első napjától a földön mosipelusozunk, sosem használtunk még eldobhatót.) 20.000 Ft értékben vettem használtan barátnőmtől az újszülött csomagot + mosi pelus szennyes tárolót 2.500 Forintért.
- 6 darabos organikus pamut mosható melltartó betét. 5.600 Ft (Csodálatos találmány).
- Ruhák. (Az első másfél - két évben szerintem teljesen mindegy mit adsz rá. Az elején tejes, kakis, pisis lesz, később abba kúszik mászik, és a járni tanulás után sem fog vigyázni a ruhákra. Éppen ezért mi új ruhát egyáltalán nem vettünk neki.) 2.000 Forintot költöttünk el eddig egy turkálóban, az összes többi ruháját örökölte.
- Autós csecsemő ülés. Örököltük.
- Szoptatós ruházat, ilyenek mint melltartók, pólók, max 15.000 Ft, illetve van még BreastVest-em, ami minden ruhából szoptatóst csinál, ez 6.000 Ft, mai napig használom a szoptatáshoz.
- Babakád. Lackó 23 éves babakádját örökölte meg Luna, de csak nagyon az elején használtuk és baromi kevésszer, egy újszülöttet nem tanácsos sokszor fürdetni. (Születése után 2 hétig meg sem fürdettük, magzatmáz<3). A házunkban csak zuhanyzó van, mindig együtt zuhanyzunk a gyerekkel.
- Pelenkázó szivacs (amin tudod pelenkázni a gyereket). Örököltük, később a kanapén törcsi alatt pelenkáztam.
- Babaápolás: ehető növényi zsírt ajánlok, VCO kókuszolaj 250 ml 1.500 Ft. Kenheted testre, popsira, mindenre. Nem kerül egy vagyonba & természetes :).
- Textilpelenka. Elég sok kell, ajándékba kaptunk a családunktól.
Megemlíteném, hogy a bábáinkat 50.000 Forinttal támogattuk pluszba, Luna születésénél adott végtelen támogatásukért és kitűnő szolgáltatásukért (így a szülés összesen 235.000 Ft volt).
Jobb helyre került a pénzünk az ilyen fantasztikus emberek kezében, mintha drága babaruhákra költöttük volna.
És akkor a dolgok, amik elhanyagolhatóak, de talán jól jöhetnek:
- Játszószőnyeg (lehetőleg analóg, ami nem zenél, nem villog, nem elektronikus). Örököltük.
- Pihenőszék (analóg, nem elektronikus) Örököltük.
- Játékok (maximum fa, pamut stb. . A mi gyermekünk 10 hós koráig semmilyen érdeklődést nem mutatott a játékok iránt). Örököltünk.
Dolgok, amiket megvettünk/kaptunk, de feleslegesnek bizonyultak:
- Babafészek 6.500 Ft, sosem használtuk.
- Borostyán nyaklánc 4.500 Ft (alig használtuk, és nem a funkciójára)
- Hinta - kaptuk (alig használtuk).
- Kézi mellszívó 15.000 Ft. Egyik este begyulladt a mellem a sok tejtől, azon az estén vetettük egy barátunkkal, egyszer használtam.
Természetesen ma már mindent meglehet venni használtan, vagy örökölni és bátorítanálak is erre Titeket, ugyanis mi is így csináltuk és nagyon sokat spóroltunk rajta. Ha körbe kérdezel ismerősi körben, akkor biztosan akad olyan, aki bármit hozzád vág, ami az Ő gyerekeitől van “vigyed nyugodtan, nálunk úgy is csak a helyet foglalja” alapon (Én is így kaptam rengeteg mindent, elképesztően hálás vagyok értük <3). Ha nem ragaszkodtunk volna az örökléshez és használtan vagy újonnan vásároltunk volna mindent, visszatekintve erre a kevés holmira se lett volna megterhelő a gyermekre szánt összeg. Illetve a kistesónak félretéve is rengeteget tudunk spórolni, hogy nála már ne kelljen semmire sem költeni a babavárás időszakán & a szülésen kívül.
És akkor ott van még az ember kézművessége is. A terhesség alatt megtanultam horgolni és takarót, sapkát, sálat horgoltam Lunának. Csináltam kis forgó játékot fából & fonalakból, majd másfél éves korára, Lacival egy mesés erdei konyhát építettünk Neki. És még annyi mindent csinálhattunk volna mi saját kezűleg. Van barátnőm aki maga varrja a család ruháit! És ezekbe tudjátok mi van? Hatalmas adag törődés, szeretet & tenni akarás. Sokkal nagyobb érték egyetlen egy horgolt gyapjú sapka télire, mint 15 db üres fast fashion sapi műszálból.
Luna többi életszakaszában is ugyan ilyen költséghatékonyan oldottuk meg a dolgokat és továbbra is így fogjuk. Használtan vettünk holmikat vagy örököltünk, ha meg valamit mégis újonnan vettünk, inkább a minőségre törekedtünk és nem a mennyiségre. Most mondok egy példát, Lunának egyetlen egy darab "baba" tányérja van, ami egy bambusz fa tál, tapadókoronggal az alján, illetve egy acél baba villa és kanál. Sok műanyag tálka, pohár és evőeszköz helyett, inkább egy drágábbra költöttünk, amire vigyázunk azóta is.
Az elején elmondom, hogy még mindig mindent megvehetsz utólag, a családtagok / barátok segítenek! A minimalizmus lényege az is, hogy csak azt birtokold, amire tényleg szükséged van, előre pedig nem tudhatjuk, hogy mire van szükségünk ebben az új helyzetben, ezért is jó, ha nem vásárolunk sok mindent előre meg, hanem hagyjuk kialakulni azt, hogy az igények szabják meg a vásárlási szokásainkat. Mint azt olvastátok kevés holmit szereztünk be, így nem fogok mindent megemlíteni, amit nem vettünk meg (légzésfigyelő, babamérleg stb.) hanem csak azokat emelném ki, amik a legtöbb gyermekes háztartásban jelen vannak, és kérdéses, hogy akkor hogyan oldottuk meg nélkülük a helyzetet.
- Babaágy. Luna mindig is velünk aludt, ami nagyban megkönnyíti az éjszakai kelések túlélését egy anya számára. Az emlősök nem hagyják magukra a gyermekeiket, főként nem éjszaka, nem volt kérdés, hogy amíg a gyerek kicsi és védtelen, velünk alszik, a mi védelmünkben. Senki, senki nem tudja jobban megvédeni a gyermeket, mint a szülei és az Ő ösztöneik. Egyik műszer sem.
- Babakocsi. Luna 10 hónapos korában kapott egy ernyős babakocsit, amit használtan vettünk 10.000 Forintért. A nyaralásunkra szereztük, hogy a parton legyen hol aludnia. Azóta sem használtuk, a fészerben porosodik. Újszülötteknek való babakocsit sosem igényeltem, ezért nem vettünk később sem, a hordozókendő mindennél jobb szolgálatot tett. Olyan kis törékenyek a csecsemők, én nem tudtam volna biztonságban egy babakocsiba bebugyolálva. De ha kellett volna, vettünk volna.
- Cumi. Egy műanyag cumi sosem fogja megadni azt, amit az anyai mell melegsége, ÉLETTEL TELISÉGE nyújt egy gyermeknek. Lehet valakinek sok, de szerintem zseniális példa, hogy nem véletlen jobb igazi nővel szexelni, mint guminővel. Nem érdemes pótolni az anyai mellet cumival, mert ezzel szoptatási nehézségek elé nézhetünk, amit nem érdemes kockáztatni, ugyanis az anyatej & a szoptatás a gyermek első 2 évében ajánlott (WHO). És akkor ez csak egy probléma volt a számtalanból, amit a cumi használata okozhat.
- Cumisüveg. A mellemből evett mindig anyatejet, sosem kapott cumisüvegből, mert nem akartam kockáztatni a szoptatás sikerességét egy pillanatig sem. Ugyanaz a probléma, mint a cumival.
- Babaszoba. Ha esetleg nem ismertek minket, mert új olvasók vagytok, Nektek leírom, hogy egy 32 négyzetméteres faházban lakunk, Lunát pedig még a beköltözés előtt albérletben szültem otthon, nem volt kérdés, hogy nem lesz még csak lehetőség sem egy kisbabának külön szobát berendeznünk, és természetesen továbbra sincs erre igény. Ez nálunk még bőőőven a jövő zenéje :).
Az egyszerűbb gyermekkor megteremtése a prioritás nálunk, ez az, ami segít a mi családunknak egyensúlyban maradni.
És íme a bejegyzésem rövidített verziója, tehát ahogy a férjem szokta mondani: nem kell semmi!
Remélem informatív volt számotokra a bejegyzés. Áldott, szeretetteljes babavárást és szülést kívánok <3.
szeretettel, Zsó